Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete
Tájékoztató új belépőknek

Tisztelt Érdeklődő!

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete nevében köszöntjük Önt. Tájékoztatjuk, hogy a mangalica sertés több mint 100 éven keresztül a világ legjelentősebb zsírsertése volt, és a mai napig az egyetlen magyar sertésfajta.

 

Múlt – Jelen – Jövő

A mangalica sertés kialakítása és elterjedése a XVIII. század második- és a XIX. század első felére tehető. A hazánk területén több száz éve élő szalontai-, bakonyi- valamint az alföldi- vagy avar sertés és a nemesítő fajtaként használt sumadia sertés keresztezéséből jött létre. Bő 100 évvel később – a múlt század ötvenes éveiben – a kis szaporasága és az intenzív zsírbeépítése, valamint a fogyasztói igények változása miatt háttérbe szorult a modern fajtákkal szemben. Létszáma az 1970-es években olyan mértékben lecsökkent, hogy tenyésztése csaknem megszűnt.

1975-től az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet kezdeményezésére az állam – Európában elsők között – támogatja a génmegőrzési céllal szaporított mangalica sertés tenyésztését.

A mangalica sertést a színváltozatok alapján három önálló fajtaként tenyésztik. 2014. évi tenyésztési adatok szerint legelterjedtebb a szőke mangalica fajta, mintegy 5095 db kocalétszámmal. A fecskehasú mangalica tenyészegyedeinek a száma 1487 db, míg a vörös mangalica kocalétszáma 2169 db. Ez utóbbiak a génmegőrzés szempontjából még a veszélyeztetett kategóriába tartoznak. Az évente felnevelt fajtatiszta sertések száma 10-15 ezer db közöttire tehető. Jelentős az árutermelés céljára keresztezett mangalica x duroc F1 egyedek aránya is. A mangalica sertés tenyésztésével foglalkozó egyesületi tagok száma megközelíti a 150-et. Közel 20 év alatt a tenyészállatok száma 40-szeresére, a tenyésztők száma pedig 20-szorosára növekedett, amint az ábrákból is látható.

Gondot jelent az ellenőrizetlen mangalica, amellyel nincs kapcsolata az egyesületnek. Az ismeretlen származású árnyék- vagy szórvány mangalica állomány növekedése sajnos tenyésztőink egy része fegyelmezetlenségének, sertéseik ellenőrizetlen szabadpiaci értékesítésének a következménye.

Az egyesület nem tudja felvállalni és támogatni az 1-2 kocás származás-, állategészségügy-, tartási- és takarmányozási követelmények terén ismeretlen állományokat. Megjegyzendő, hogy ezek a tartók zömmel családi szükségleteket elégítenek ki, és nem is igénylik az egyesület felügyeletét. A gond akkor jelentkezik, amikor a fölösleget, esetleg nagyobb tételben kívánják értékesíteni, amihez joggal nem ad ki igazolást az egyesület. Az ellenőrizetlen mangalica hízósertések felvásárlásától a vágóhidak, a feldolgozók eredet- és minőségbiztosítási kötelezettsége miatt elzárkóznak.

A 86/2007 (VIII.17.) FVM-SzMM együttes rendelet 6 §. 8. pontja szerint a mangalica név használata megköveteli a minden egyedre kiterjedő azonosítást és genetikai összetétel tenyésztőszervezet által történő igazolását.

A mangalica eredetének igazolásában és megőrzésében kiemelkedő jelentőségű az Országgyűlés 32/2004. (IV.19.) határozata, amely a védett őshonos, vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták között a mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánítja.

Mindenkinek tudomásul kell venni, aki a mangalicával kíván foglalkozni, hogy a fajta fenntartása, génmegőrzése nagyon nemes és hasznos tevékenység. Ezt a munkát szervezi, segíti és integrálja törvényi keretek és ellenőrzés mellett a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete.

A mangalica jelenlegi kedvezőbb piaci fogadtatása viszont sajnos nagyszámú ügyeskedő felbukkanását vonja maga után. Tagjaink velük kapcsolatban lévő részének közreműködésével rontják a mangalica imázsát és piacát. Az egyesület vezetőségének és minden jó szándékú tagjának feladata a fajta mellett a piac védelme is.

Nem hiányzik, sőt a lehetséges eszközökkel meg kell akadályozni, hogy az ismeretlen mangalicaállomány gyarapodjon. Annak piacon történő megjelenését valamennyi magyar sertéstenyésztő érdekében vissza kell szorítani. Amikor a törzskönyvezett mangalica „kivételes elbírálást kapva” hungarikum alapanyag, akkor az ismeretlen állomány felszaporodása nemcsak a mangalicára, hanem a modern magyar sertések és a magyar sertéstenyésztés egészére nézve is súlyos gondot jelenthet még Európai Uniós elbírálás során is, minőségrontó hatása révén. (Az ellenőrizetlen mangalica forgalmazása a rendszám és eredetigazolás – törzskönyv – nélkül értékesített gépjárművek esetéhez hasonlítható, amelyet természetesen jogszabály tilt.)

 

Minek tulajdonítható a mangalica „sikertörténete”?

Elsősorban annak a munkának és szaktudásnak, amit elődeink az elmúlt kétszáz évben a fajta nemesítésére fordítottak. A mangalica már az 1800-as évek közepétől alapított magyar húsüzemek által kifejlesztett és ma is világhírű csabai-, gyulai kolbász, Pick- és Herz szalámi szinte kizárólagos alapanyaga volt.

A mangalica egy lassúbb növekedésű, korán zsírosodó sertés, amely kiváló legelőképességű (volt). A mangalica húsmennyisége kb. 50-60 %-a a modern sertésekének. Húsa viszont rendkívül ízletes, ásványi anyagokban és mikroelemekben jóval gazdagabb, mint a modern sertéseké. Nagyobb szárazanyag- és zsírtartalma miatt elsősorban szárazáruk (kolbász, szalámi és sonka) előállítására alkalmas. Ebben szinte nincs partnere a világon, csak a spanyol Iberico sertés. Szalonnája több telítetlen zsírsavat (elsősorban olajsavat) tartalmaz, mint a benne lévő összes humán táplálkozás szempontjából hátrányos telített zsírsavak mennyisége. A vágási súly növelésével 140-160 kg és speciális takarmányozással jelentősen csökkenthető a mangalicahús és zsír koleszterin-tartalma is.


Ki tarthat és tenyészthet mangalica sertést?

Bárki, akinek a feltételei adottak. A sertéstartó lehet tagja a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének, de attól függetlenül is rendelkezhet mangalica sertésekkel és természetesen szaporíthatja is. Egyet nem tehet, hogy tenyészállatként forgalmazza azokat!

Tenyészállat előállításra és forgalmazásra csak az az egyesületi tag jogosult, akinek mangalica sertésállománya hiteles ellenőrzés alatt áll, és a tenyésztő által szolgáltatott adatokat az egyesület, mint fajtafenntartó, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint minősítő hatóság elfogadja, valamint az állomány vérvizsgálati eredménye „négyes mentességet” igazol. (Egyedi vérvizsgálat a tenyészállatokból évente két alkalommal, Brucellózis, Leptospirosis, Aujeszky- és PRRS betegségekre.)

A tenyészállat előállítás tehát saját pótlásra vagy forgalmazásra csak törzskönyvezett állományból lehetséges, mert így lehet egyedi származási lapot kiállítani. Származási lap nélkül egy sertés – lehet akár a legszebb küllemű –, nem tekinthető fajtaazonosnak.

A tulajdonos egyedi származási igazolással rendelkező sertések birtokában is csak akkor kérheti a törzskönyvi ellenőrzést, ha a személyi (precíz adatgyűjtés), tárgyi (épületek, eszközök), állategészségügyi (négyes-mentesség) és méretbeli (min. 10 kocát tartó tenyészet) feltételeknek megfelel. Az optimális üzemméret alsó határa 50 koca és szaporulata.

A nem törzskönyvezett mangalica kan tenyészállatként forgalmazását, vagy a vele való pároztatást – mivel zug kan – az állattenyésztési törvény tiltja és bünteti. A bírság a mindenkori tenyészkan ár 200 %-a, ami jelenleg 260 000 - 330 000 Ft.

 

Kinek javasoljuk a mangalica sertés tenyésztését?

Elsősorban azon tőkeerős magángazdaságok részére, akik minimum 30-50 ha szántóterülettel és 20-30 ha legelőterülettel, valamint minimum 300-500 m2 istállótérrel rendelkeznek. Tehát 10-től több tenyészkoca és évi 300-500 db-os szaporulata tartására, felnevelésére és hízlalására képesek. A tevékenység gazdaságilag fontos eleme a legelőn tartás, a villanykarámos legeltetés (kocatartás és süldőztetés).

Intenzív takarmányt csak a szoptatókocák és a választott malacok igényelnek. 30-40 kg-tól 100 kg testtömegig szabadon vagy legelőn tartás, bőséges melléktermék etetés javasolt az abrak mellett.

100-140 kg között intenzív abrakos hízlalás, hozamnövelő testidegen anyag- és gyógyszer felhasználás nélküli takarmányozás valamint zárt, csoportos tartás javasolható.
A mangalica vágósertések 140-160 kg közötti súlyban több csatornán keresztül értékesíthetőek fajtatiszta, vagy keresztezett formában is az EU engedéllyel működő vágóhidak és feldolgozók felé.

Azon tagjaink (20-30 fő), a tagság 15-20 %-a, akik sertéseiket levágatják, azokból terméket készítenek és maguk értékesítik, még kedvezőbb és magasabb értékesítési árat érnek el. Ez természetesen kereslet és piacfüggő, amit szintén érdemes a vállalkozás beindítása előtt megfontolni.

 

A mangalica sertés törzskönyvezésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

 

1. Tenyészállomány felvétel

Új tenyészetek esetében a kan és a kocaállomány jelölése mindig 1-es számmal kezdődik. Az egyedeknek csipkeszámmal is rendelkezniük kell, és azt is fel kell jegyezni a nyilvántartásba pl.: 1-es kan (fülcsipke/ születési év utolsó két számjegye: 26/13).

A jelölést mind a két fülbe el kell végezni krotáliával. Amennyiben több fajta (szőke, vörös, fecskehasú) is van a tenyészetben, úgy a jelölést színváltozatonként külön-külön kell végezni. Az előhasi kocák fialás után mindig a következő fülszámot kapják, emelkedő sorszám szerint.

 

2.  Búgatás

A kocaállományt, ha lehetséges kézből (egyedileg) kell búgatni, legkorábban 10-12. hónapos korban, és kellő fejlettségű – 90-110 kg testsúlyú –, de nem elhízott állapotban.

Ha egyedi pároztatásra nincs lehetőség, a hárembeli búgatást kell alkalmazni. Ez utóbbi esetben 10-20 koca közé 1 kant kell bezárni – a párosítási terv szerint –, amit az egyesület tenyésztésvezetője határoz meg, és a területi törzskönyvező kollégák ellenőriznek.

Kézből való búgatás esetén a búgatási naplóba fel kell vezetni: a koca és a búgó kan számát, valamint a búgatás idejét a hivatalos nyomtatvány szerint. Háremszerű búgatásnál a kocák és a kan összezárásának a kezdetét és a végét kell feljegyezni. Háremszerű pároztatás esetén a származás hitelessége akkor fogadható el, ha egy háremben csak egy kan tartózkodik!

Mangalica sertésnél is lehetséges a mesterséges termékenyítés alkalmazása. Ebben az esetben az eljárás ugyanaz, mint a kézből történő pároztatásnál.

 

3.  Fialás

A sertésnél 114-116 napig tart a vemhesség. A született malacokat legkésőbb 7 napos korig egyedileg meg kell jelölni, azaz le kell csipkézni. A lehetséges csipkék helyét és számértékét, valamint példaként az 1744 fülcsipke „behelyezését" a következő ábrák szemléltetik.

image

Példa az 1744 sorszámú csipke elhelyezésére

image

Lehetséges csipkeszámok

 

 

Minden évben eggyel kell kezdeni a csipkeszámot és a fialás sorrendjében, folyamatosan kell kiadni. A szaporulati naplót ki kell tölteni és az 1 napos valamint a 21 napos almokat 1-5. pontig kell lebírálni. pl.:

Kiváló alom: 6-8 db kiegyenlített malac 5 pont
Jó alom: 6-8 db heterogén malac 4 pont
Közepes alom: 4-5 db kiegyenlített malac 3 pont
Gyenge alom: 3-4 db vegyes malac 2 pont
Rossz alom: 2-4 db gyenge malac 1 pont

 

4.  Nyilvántartások

  • búgatási napló: abban az esetben, ha kézből történő pároztatatás, illetve mesterséges termékenyítés történik, naprakészen kell vezetni a búgatásokat (2 példányban).
  • szaporulati napló: vezetése is kötelező (2 példányban). A fialások sorrendjében kell kitölteni január 1-től december 31-ig. Az előhasi kocák ellenőrzési száma mellé perszámként a fülcsipke számát is fel kell írni.

Mindkét nyomtatvány első példányát a fialási ciklus befejezése, illetve a 21. napos adatok bejegyzése után a területi törzskönyvezők címére kell elküldeni, hogy az adatok számítógépes feldolgozásra kerüljenek.

A tenyésztő részéről az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy az egyesület részéről az adatfeldolgozás megtagadása esetén a fialások nem hitelesíthetők! Az ilyen alomból tenyészállatok nem nevelhetők.  A kocák pedig támogatásra nem jogosultak.

 

Tájékoztatásul közöljük a 2015. évi tag- és ellenőrzési díjakat:

 

Tagdíj:

  • fajtatiszta mangalica kocánként: 1.000  Ft/év

Szolgáltatások:

  • Kan egyedi származási lap kiállítási díja: 3.000  Ft/db + Áfa
  • Koca egyedi származási lap kiállítási díja: 1.500  Ft/db + Áfa

A származási lapot az eladó tenyésztő köteles kiváltani az értékesített, vagy a saját állomány pótlására beállított tenyészsüldők részére.

A mangalica tenyészsertések védőárai 2015. évben az alábbiak:

 

Testtömeg-határ (kg) Védőár (Ft/kg+Áfa) Értékesítési nettó ár (Ft/db+Áfa)
Kocasüldő:
30 – 60 között 1.200.- 36.000 – 72.000.-
60 kg feletti rész 800.-  
pl: 80 kg testtömegű 60.000 + (20 x 800)= 76.000.-
Kansüldő:
100 – 120 kg * 1.300 – 1.600.- 180.000.-

 

* Csak a vonal szerint kijelölt és a bíráló bizottság által minősített, 8 hónaposnál idősebb kansüldő értékesíthető a MOE és az Olmos és Tóth Kft. kannevelő telepéről, illetve az Alföldi Állattenyésztési Kiállításról és a Debreceni Farmer Expóról.

Kocasüldő minimum 40-50 kg testtömeg alatt tenyészállat-jelöltként nem értékesíthető, és nem kap származási lapot. A hízóalapanyagként, kijelölési jegyzékkel értékesített fajtatiszta mangalica süldők a későbbiekben csak vágósertésként értékesíthetők. Az itt szereplő sertésekre származási lapot nem ad ki az egyesület. Az egyesület tudta, és telepszemle nélkül vásárolt sertésekre az egyesület nem ad ki származási igazolást, és nem fogadja tagjai sorába.

 

 

Tisztelt leendő Mangalicatenyésztő!

Ha úgy gondolja elhatározása szilárd és megváltoztathatatlan, akkor mi az Ön teendője? Hogyan lehet Önnek az egyesület tenyésztői munkájához kapcsolódni?

Írásban vagy telefonon felkeresi az egyesület központját, vagy a területileg illetékes törzskönyvezőt és segítséget kér döntésének megerősítéséhez. Megrendel egy szakmai konzultációt, amely előre egyeztetett időpontban az egyesület területileg illetékes törzskönyvezőjével, egy telepbejárással kezdődik.

A szakember megszemlézi a tartási-, takarmányozási-, állategészségi, tehát a legfontosabb tárgyi feltételeket. Érdeklődik a személyi feltételek felől is.

A szóbeli konzultáción túl írásos javaslatot – jegyzőkönyvet – készít, amelyben vagy támogatja, vagy lebeszéli (elutasítja) az érdeklődőt a mangalicatenyésztés beindításáról.

Természetesen a szakember felhívja az érdeklődő figyelmét a mangalicatenyésztés gazdasági, pénzügyi, törzskönyvezési, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb feltételeire, esetleg nehézségeire. Ezek után reméljük döntését kevesebb Ön által ismeretlen kockázati tényező veszélyezteti.

A szemle költsége 15.000 Ft + Áfa = 19.050 Ft, amely összeget az egyesület egyszámlájára kell átutalni, és a megjegyzés rovatban feltüntetni a feladó nevét és címét. Az egyesület számlaszáma: 10918001-00000455-11500001. A szemlére csak az átutalás regisztrálása után kerülhet sor.

A szemle és az Ön döntésének pozitív egybeesése után megvásárolható a minimum 10 kocasüldő. Kansüldő csak a tenyésztésvezető tudtával és előzetes hozzájárulásával vásárolható, a már korábban említett két kantelepről! Ha ezt valaki nem tartja be, a kansüldő nem kaphat származási igazolást. Ez a rokontenyésztés elkerülése és a vonalak genetikai egyensúlyának fenntartása miatt szükséges. Tenyészállat értékesítéskor szigorúan be kell tartani az állategészségügyi előírásokat, a kiválasztott állatokat addig nem szabad elvinni az eladótól, amíg a mentességet igazoló vérvizsgálati eredmények nem érkeznek meg.

A megvásárolt tenyészállatok fülcsipke számait az eladó eljuttatja a területi törzskönyvezőhöz, ezzel egyben megrendeli a származási igazolást. Még kedvezőbb, ha a megvásárolandó kocasüldőket a törzskönyvező jelenlétében választják ki és azonosítják (fülcsipkék leolvasása, fülgomb behelyezése, kijelölési jegyzék elkészítése). Az egyesület leszámlázza az igazolások árát, melyet az eladó fizet.

Ezt követően az új tulajdonos az egyesület központjától megkapja a Belépési nyilatkozatot és a Tenyészetszám-kérő lapot, melyek kitöltése és visszaküldése után a Jelölt feltételesen tagja lesz az egyesületnek. A tenyésztésvezetőtől megkapja a származásigazoló lapokat, a párosítási tervet és a gyorslistát a tenyészállatokról.

Hivatalos tagfelvételt évente egyszer tart az egyesület, amikor a vezetőség javaslatára a közgyűlés veszi fel az új tagokat. Időpontja minden év május első felében.

A szemle elmulasztásával vásárolt állomány esetén az „induló tenyésztőknek” nem küldünk tagfelvételi kérelmet, és nem kap származási igazolást. Az így létesített állomány ismeretlen származásúnak minősül, és nem törzskönyvezhető. A nem körültekintő döntés következményei az önkényes vásárlót terhelik!

Olyan személy, aki csak 2-3 törzskönyvezett egyedet kíván vásárolni, azok utódainak törzskönyvezését az egyesület nem vállalja. Ismeretlen származású állomány törzskönyvi ellenőrzésbe vételére nincs lehetőség. Hivatalosan csak az a sertés tekinthető mangalicának, amely származási adatai a 2003-ban és 2013-ban megjelent mangalica törzskönyvben megtalálható, vagy az ott szereplő egyedek valamelyikének leszármazottja.

 

Tisztelt Olvasó!

Megköszönve figyelmét, reméljük hasznosítható információkkal szolgáltunk döntésének meghozatalához.

Végezetül ismételten felhívjuk minden olvasó és tenyésztő figyelmét, hogy a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete feladatát és munkáját elsősorban a fajták fenntartása, a vonalak egyensúlyának biztosítása és törzskönyvezése képezi. Az egyesületnek nem feladata, és nem vállalhat felelősséget az előállított tenyészsüldők, hízósüldők és vágósertések teljes körű értékesítéséért. Tagjainak ez irányú kéréseit a lehetőségeihez képest segíti és koordinálja.

Eredményes tenyésztői munkát kíván a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete nevében:

 

a Vezetőség

 

Vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal!

Tekintse meg az aktuális grafikonunkat az ellenőrzött mangalica kocalétszámról
és az ellenőrzött mangalica tenyészetek számáról!

Töltse le az új belépőknek szóló tájékoztatót Word doc. formátumban!

up

 

Tájékoztatónk

line

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból,

a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták
megőrzéséhez nyújtott támogatás felhasználásával készült.

daranyi