Kannevelés
Tenyészkansüldő nevelés és kan kihelyezés

Egyesületünkben a tenyészkansüldő nevelés 1994-től 2011-ig változatlan formában történt. A tenyésztésvezető és a törzskönyvező kollégák választották ki a jobb üzemeket és a „ritka”, kevés egyedet számláló vonalak tenyésztőit és kérték fel őket célpárosítás alapján történő kanmalacok előállítására és felnevelésére. Az így előállított kansüldők kezdetben igény szerint és szabadon kerültek értékesítésre a tenyésztők között. A tenyésztésvezető az egymást követő vonalak megválasztásáról döntött. A hibás küllemű egyedeket – ha volt alkalmuk a törzskönyvezőknek lebírálni –, kizárták az értékesítésből.

A 2008. évi Farmer Expó kiállítás fordulópont az egyesületi kannevelésben és forgalmazásban. A kiállításra 38 db kansüldőt jelölt ki és szállított be az előállító tenyésztők közreműködésével az egyesület vezetősége. Az 5 fős szakmai bíráló bizottság a jegyzőkönyvben megelégedéssel nyilatkozott a bemutatott állatok külleméről és csupán 2 egyedet nem javasolt tenyésztésbe vételre.

A másik alapvető változás a tenyésztés-szervezésben és a tenyésztők támogatásában, hogy a 36 tenyészkansüldő jelölt közül az egyesület 28 db-ot megvásárolt és szerződésben rögzítve két éves tartási kötelezettséggel kihelyezte a jól működő tenyészetekbe.

A kankihelyezési akciónk tagjaink által elfogadott, jó kezdeményezésnek bizonyult. 2010. tavaszáig egyetlen tartózkodó észrevétel volt a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Másfél év alatt 78 tenyészkant helyeztünk ki, ami azt jelenti, hogy a tagjainknak kb. a 70 %-a kapott kansüldőt és kb. 70-80 kocára jut egy kihelyezett kan. Számításaink szerint 3 év alatt minden kanigényt egyszer ki tudunk elégíteni. A kanok is használhatók 3 évig, ezért 2011-től 3 éves tartási kötelezettség írható elő. A 3 év alatt befizetett, tagdíjból és származási lap díjból– legalább a befizetések 50 %-át – kankihelyezés formájában visszajuttatjuk tagjainknak. A 30 kocát tartó, és munkájukat korrektül végző tenyésztők tagdíjbefizetése és támogatása a program indításától kiegyenlíti egymást, ami tagjaink több mint felét érinti. (Akkori 100 ezer Ft/db kan értékesítési árral számolva.) A 100 kocát tartó tenyésztők évente kaphatnak egy kant. A hároméves rotáció beálltával pedig önfenntartó lehet a rendszer.

A fokozódó kanigény mérséklésére az anyagi források korlátozott volta miatt másodszor és nem második kanként (üzemmérettől függően) csak abban az esetben helyeztünk ki ugyanazon tenyésztőhöz kansüldőt, ha jelentős, 20-30 db-os létszámnövelő kocabeállítás történt a vörös- vagy a fecskehasú mangalica fajtákból. A szőke mangalica létszámnövelés nem vont maga után automatikusan kankihelyezést. Vezetőségi, majd azt megerősítő közgyűlési határozat szerint a kankihelyezés során nyújtott támogatás összege nem haladhatta meg a tag- és származási lap díj befizetésének összegét, tagonként és egyesületi szinten sem. A kisméretű, 10-20 kocás tenyésztőknek ezért arra kell törekedni, hogy három év letelte után a kanjaik jó állapotban legyenek (súly, kondíció, elhasználódás), hogy azt egy másik hasonló méretű tenyészet tulajdonosával, a törzskönyvező és a tenyésztésvezető tudtával, illetve javaslatára (a vonalváltás törzskönyvi adminisztrációjával) elcserélhessék. Így a jó állapotú kanoknak még 2 évet kell dolgozni, mert térítésmentesen a 20 kocás tenyésztő 5 év után kaphat „új kant”.

A kezdő tenyésztő az első kant megvásárolja és csak 2-3 év múlva, amikor a mangalicatenyésztésben a rátermettségét bizonyította, a kankihelyezés címén, az első kan váltása során jöhessen szóba. A kankihelyezés nem lehet automatikus és mechanikus. A tenyészkanok kihelyezése tehát nem jár a tagjainknak, hanem adható!,ami folyamatosan színvonalas tenyésztőmunka elismerése az egyesület részéről. Ha tagjaink korrektül eleget tesznek a génmegőrzési munka rájuk háruló feladatainak, az egyesület minden tenyésztő tenyészkan szükségletét időben és arányosan ki tudja elégíteni. A feladat teljesítését leghitelesebben a törzskönyvező szakember tudja megítélni. A kankihelyezésről ezért a törzskönyvező kollégák előterjesztése alapján a tenyésztésvezető és a titkár együttesen dönt. Ez irányú kérelmükkel a tagok ne zavarják a tenyésztésvezetőt, azt a törzskönyvezőtől kérjék és a telepellenőrzési lapon tüntessék fel. A kanigény néhány rendkívüli esettől eltekintve (pl. elhullás, meddőség) ne ad hoc jellegű legyen, hanem a következő évre előre tervezett, mint ahogy azt a Tenyésztésvezető Úr előre 5 évre elkészítette.

Csak a tenyésztésvezető által a genetikai variabilitás és vonalak kiegyenlítettségének szem előtt tartásával javasolt, és a vezetőség által jóváhagyott kanszükségletet szabad az előzőek alapján kiválasztott tenyésztőkkel előállíttatni. Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a kankínálat és a kanigény megközelítően kiegyenlíti egymást. Előzetes egyeztetés és felkérés nélkül előállított kan tenyésztésbe állítása még saját tenyészetben is tilos!

Aki nem teljesíti a génmegőrzési feladatok minimális követelményeit és nem tesz eleget tagsági kötelezettségének, pl. elmulasztja az állatok egyedi megjelölését, nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, elmulasztja a tagdíj befizetését és a származási lap kiváltását, nem- vagy csak esetenként kér hízóigazolást, és állatait főleg malacként tömegesen ismeretlen úton értékesíti, az nem részesülhet kankihelyezésben.

A mangalica kanelőállítás folyamata 2011-2014. között

1. Az egyesület megkeresésére a kancsere előtt álló tenyésztő célpárosításból meghatározott időre előállít a kijelölt kan után 3-4 fajtatiszta almot. Az egy kantól származó 2 db 2-3 hónapos, jól fejlett, hibátlan küllemű, egészséges és minimum 15 kg súlyú, lehetőleg féltestvér kanmalacokat az egyesület megvásárolja. A tenyésztő kijelölése két szempont alapján történik: a) az adott vonalú kan esetében kancsere előtt áll a tenyészet; b) Az adott vonalú kan utódra szükség van a fajta zavartalan tenyésztéséhez más tenyészetben.

A tevékenység ütemezése:

  • termékenyítés: február 21 – április 21. között,
  • várható fialás: június 15 – augusztus 15. között,
  • beszállítás: szeptember 15 – november 15. között,
  • zárás, értékelés: következő év július 15 – augusztus 15. között.

 

2. Az egyesület beszállítja a malacokat Kövér Zoltán egyesületi tag Tetétleni telepére. A megvásárolt kanmalacok, valamint a származási hely állategészségügyi állapotát a tenyésztő úgy tudja szavatolni, hogy a malacok születési és beszállítási ideje között kb. félidőben végezteti el a telepén a koca és a kanállomány rendszeres/félévenkénti ellenőrző vérvizsgálatát. Évenként egy alkalommal történő kanmalac beszállítás esetén a törzsállomány vérvizsgálatát célszerű ennek a figyelembe vételével ütemezni, a kijelölt telepeken, ami évente 20-30 tenyésztőt, illetve a telepek 20-25 %-át érinti.

A malacok beszállítási költségét az egyesület megtéríti. A költségekkel való takarékosság miatt célszerű a kanmalacok előállítását időben koncentrálni, a beszállításukat a központi telephelyre pedig körjárat formájában megszervezni.

 

3. Kövér Zoltán vállalja, hogy a tenyészkanonként beszállított 2-2 db malacot 7-8 hónap alatt 90-120 kg élősúlyra felneveli. A kansüldőket lehetőség szerint egyedi és kiscsoportban (6-8 db) tartják és egyeztetett takarmányozási receptúra alapján összeállított keveréktakarmánnyal etetik. Az állatok elhelyezése, takarmányozása, ápolása és felügyelete mellett gondoskodik az állategészségügyi ellátásukról, a vérvételről, bemutatók szervezéséről, a kiállításokra történő felkészítésről és a beszállításról.

A malacok fejlődését havi rendszerességgel egyedi mérlegeléssel ellenőrizzük. A különböző fajtájú és vonalú egyedek növekedési és hízási teljesítményében előforduló különbségeket csak az örökletes képességekben lévő eltérések okozhatják. Ezzel a mangalica kansüldők tenyésztésbe állítás előtti egyedi sajátteljesítmény-vizsgálatát végezzük el. Tenyésztésbe állításra, illetve tenyésztőkhöz történő kihelyezésre az adott utódpárból minden esetben a nagyobb teljesítményű és a jobb küllemű egyedet jelöli ki a tenyésztési bizottság.

 

4. A három mangalica fajtába tartozó mintegy 250 db-os kanpark életkor, teljesítmény és egészségi állapot figyelembe vételével történő tervszerű cseréje, valamint a létszámnövelésből eredő mintegy 80 db többlet kanigény évi 70-80 db kansüldő előállítását jelenti az elkövetkező négy évben, az Olmos és Tóth Kft. korábbihoz hasonló kanelőállítása mellett.

 

5. A kansüldők tartási, takarmányozási, nevelési, állategészségi és vérvételi költségeit előzetes árajánlat alapján, szerződésben rögzítve fogadja el az egyesület. A költségek megtérítése, a nevelési ciklus befejezésével, a kansüldők kihelyezésekor, értékesítéskor kerül kiegyenlítésre.

 

6. Az egyesület az apai féltestvér párból a jobb eredményt elérő kansüldőért 90.000 Ft összeget fizet, míg a másik sertést beszerzési áron Kövér Zoltán részére hízóként leszámlázza, melyet ivartalanítás és további hizlalás után vágósertésként értékesít.

 

 

A kannevelő telep bemutatása

A telep Kaba mellett, Tetétlen község szélén helyezkedik el és Kövér Zoltán tenyésztőtársunk tulajdona. A telepen két állattartásra alkalmas épület és szociális épületrész található.

A hagyományos építésű, – korábban tehénistálló – kiváló hőszigetelésű, beton padozatú, nagy légterű, világos épület, amelyben 23 db 2x3 m alapterületű – korábban fiaztatásra használt kutrica mellett 3 db (4x5 és 4x6 m) 20-24 m2 alapterületű kutrica is található. Etetés és önitatás minden kutricában megoldott. A nagyobb kutricák felosztásával további 10-12, összesen pedig 33-35 kutrica alakítható ki.

A beszállított 15-20 kg súlyú féltestvér malacpárokat a 23 db 6 m2 alapterületű kutricában helyezzük el 6 hétig, a karantén idejére. Itt lehetséges az egyedi megfigyelés, esetleg a kezelés is.

A telep területén található még egy fából épített istálló, öt kutricára tagolva, amelyhez öt kifutó is tartozik. Itt kutricánként 6-8 db, összesen 30-40 egyed helyezhető el, kb. 100-120 kg élősúlyig.

Évi egyszeri betelepítéssel a kanmalacok fele egyedi rekeszbe, másik fele pedig 6-8-as csoportokba kerül felnevelésre. Karantén után az egyedi rekeszekben elhelyezett kansüldők esetében a növekedési erély mellett a takarmány-értékesülés is számítható és értékelhető. Figyelembe vesszük az egyedi és a csoportos elhelyezés küllemre és konstitúcióra kifejtett hatását is. A tenyésztésbe állításról, ha lehetséges minden esetben a két (fél)testvér kan összevetése alapján döntünk.

A kész kansüldők bírálata minden évben július végén kerül sorra. Ezt követően a tenyésztésvezető és a titkár a törzskönyvezők javaslata alapján dönt a kankihelyezésről, illetve a vonalak beosztásáról. A tenyésztésre kijelölt kansüldők egyedi vérvizsgálati eredmény birtokában kerülnek a debreceni kiállításra, ahol szigorú szakmai bírálaton esnek át, majd innen szállítják azokat a fogadó tenyészetekbe.

A kannevelő telep teljes ürítését követően, szeptember első felében kerül sorra a takarítás és a fertőtlenítés. Ezt követően november közepéig az újra telepítés következik. Betelepítéskor a malacokkal együtt érkezik a beszállító tenyészet, illetve a szülőkoca (egyedi) Brucellozis, Leptospirozis, Aujeszky-féle betegség és a PRRS mentességének igazolása, amit az ellátó állatorvos ad ki. A beérkezett malacokat egyedileg kezelik külső- és belső élősködők ellen, és vitamin ellátásban is részesülnek.

Az évi egyszeri be- és kitelepítéssel a fekete-fehér elv betartásával az állategészségügyi kockázat jelentősen csökkenthető.
Képek a kannevelő telepről
image image image image
image image image image
image image image image

A tenyészkansüldő kihelyezés tapasztalatai

A kankihelyezési akciónk tagjaink által elfogadott, jó kezdeményezésnek bizonyult.  Ezen természetesen nem csodálkozok.
Ez idáig egyetlen negatív észrevétel volt a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Másfél év alatt 78 tenyészkant helyeztünk ki, ami azt jelenti, hogy a tagjainknak kb. a 70-75 % kapott kansüldőt és kb. 70-80 kocára jut egy kihelyezett kan. Számításaim szerint 3 év alatt minden kanigényt egyszer ki tudunk elégíteni. A kanok is használhatók 3 évig, ezért ha a programunk továbbra is megmarad, akkor 2011-től 3 éves tartási kötelezettség írható elő. A 3 év alatt befizetett, mintegy 20 millió Ft tagdíjból és kb. 8 millió forint származási lap díjból 14 millió forintot – a befizetések 50 %-át – kankihelyezés formájában visszajuttatjuk tagjainknak. A 30 kocát tartó, és munkájukat korrektül végző tenyésztők tagdíjbefizetése és támogatása kiegyenlíti egymást, ami tagjaink több mint felét érinti.

A fokozódó kanigény mérséklésére az anyagi források korlátozott volta miatt azt javaslom, hogy másodszor és nem második kanként (üzemmérettől függően) csak abban az esetben helyezzünk ki ugyanazon tenyésztőhöz kansüldőt, ha jelentős, 20-30 db-os létszámnövelő kocabeállítás történt a vörös- vagy a fecskehasú mangalica fajtákból. A szőke mangalica létszámnövelés ne vonjon maga után automatikusan kankihelyezést.

A kezdő tenyésztő az első kant vásárolja meg és csak 2-3 év múlva, amikor rátermettségét bizonyította, a kancsere során jöhessen szóba esetében a kankihelyezés. A kankihelyezés nem lehet automatikus és mechanikus. A tenyészkanok kihelyezése tehát nem jár a tagjainknak, hanem adható! A folyamatosan színvonalas tenyésztőmunka elismerésének a formája az egyesület részéről, amit leghitelesebben a törzskönyvező szakember tud megítélni. A kankihelyezésről ezért a törzskönyvező kollégák előterjesztése alapján a tenyésztésvezető és a titkár együttesen dönt. Ez irányú kérelmükkel a tagok ne zavarják a tenyésztésvezetőt, azt a törzskönyvezőtől kérjék és a telepellenőrzési lapon tüntessék fel. A kanigény néhány rendkívüli esettől eltekintve (pl. elhullás, meddőség) ne ad hoc jellegű legyen, hanem a következő évre előre tervezett, mint ahogy azt a Tenyésztésvezető Úr előre 5 évre elkészítette. Csak a tenyésztésvezető által a genetikai variabilitás és vonalak kiegyenlítettségének szem előtt tartásával javasolt, és a vezetőség által jóváhagyott kanszükségletet szabad az előzőek alapján kiválasztott tenyésztőkkel előállíttatni. Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a kankínálat és a kanigény megközelítően kiegyenlíti egymást. Előzetes egyeztetés és felkérés nélkül előállított kan tenyésztésbe állítása még saját tenyészetben is tilos.

Aki nem teljesíti a génmegőrzési feladatok minimális követelményeit és nem tesz eleget tagsági kötelezettségének, pl. elmulasztja az állatok egyedi megjelölését, nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, elmulasztja a tagdíj befizetését és a származási lap kiváltását, nem- vagy csak esetenként kér hízóigazolást, és állatait főleg malacként tömegesen ismeretlen úton értékesíti, az nem részesülhet kankihelyezésben.

 

Debrecen, 2010. február 16.
Dr. Szabó Péter - titkár

A MOE 2013. évi mangalica tenyészkansüldő előállítási terve

A selejtezés és a pótlás alapja elsősorban a termelő kanok kora volt. A 2007-ben született kanok 2013-ban 5-6 éves kor közöttiek, ami alapján indokolt lehet a cseréjük. Sajnos mi – adott esetben a döntéshozók ­– nem ismerjük az egyes érintett állatok küllemét, konstitúcióját és termelő-képességét, ami a szelekciónál esetenként még fontosabb lehet, mint az állat kora. A jövőben a törzskönyvező kollégáktól egyedi bírálatot kérünk ezekről az állatokról a selejtezésük előtt, un. selejtezést megalapozó javaslatot.

Hasonlóképpen kérünk javaslatot vonalanként azokról a kanokról is, amelyek utódait kívánatosnak tartjuk a kannevelésbe vonni, és azokról is természetesen, amelyektől nem kívánatos utódot nevelni, mert pl. olyan küllemi hibával vagy fajtabélyeg hiánnyal rendelkeznek, aminek a megjelenése nem kívánatos az utódgenerációban. A kiegyenlítetlen, gyenge, kis vitalitású almot örökítő kanok után sem kell kan utódokat nevelni.

Célunk a jövőben is a vonalakon belüli kanlétszám kiegyenlítettségének növelése. Míg 2005-2006-ban a fajtán belül a vonalbéli egyedek varianciája nem ritkán a 60 %-ot is elérte, és szinte a kiveszés szélére sodródtak vonalak, addig mára a helyzet jelentősen változott.

Egy kényszerű gazdasági döntés, egy nem várt állat- vagy humán-egészségügyi probléma azonnal veszélybe sodorhatja ezeknek a vonalaknak a létét és fennmaradását. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy a veszélyhelyzet kialakulását megelőzzük a vonalak közötti variancia csökkentése a célunk mind a három fajtában. Ez látszik tükröződni a 2013. évi tervezett záró kanlétszámnál is. A vonalak közötti variancia fajtánként a terv szerint felére, sőt harmadára csökkent a 2011. évi adatokhoz képest, és CV=10,23-18,5 % közötti értéket mutat.

A genetikai variancia biztosítása, illetve a beszűkülés megelőzése érdekében 2011-ben 16, 2012-ben pedig 26 tenyésztőt vontunk be a 2013. évi kanelőállításba, az Olmos és Tóth Kft. mellett. Így az említett 2 év alatt 42 tenyésztő, az aktív állattartó tagok egyharmada vesz részt a mangalica fajták genetikai értékének és sokszínűségének megőrzésében.

A génmegőrzésben a tagok teljes körű részvételére azért sem számíthatunk, mert sajnos előfordulnak kisebb-nagyobb állategészségügyi problémák pl. PRRS vagy Leptospira fertőzések, amelyek a tenyésztők szerencsére szűk körét, de kizárják a kannevelésben való részvételből. Sajnos hasonló, vagy ettől nagyobb mértékű azok köre, akik a tartási-, takarmányozási-, szakmai-, vagy anyagi feltételek hiányosságai miatt nem felelnek meg a kannevelésben való részvételnek. Ugyanakkor, mint mangalicatartó egyesületi tagok „jogos kanigényt” támasztanak az egyesület felé. Részükre úgy tudunk kant biztosítani, ha megfizetik azt a kannevelési hozzájárulást, amit azoknak a tagjainknak fizetünk, akik a nem teljesítők helyett is biztosítanak a kanneveléshez alapanyagot, jó minőségű kanmalacokat. Ezért aki a kanelőállításban nem együttműködőként, hanem csak igénylőként jelenik meg, az 30-50 ezer Ft kannevelési hozzájárulás megfizetése után kaphat tenyészkansüldőt.

Ha a tenyésztő egyesületi tag a kocalétszámától függő „jogos kanigénytől” eltérően 1-2-3 évvel hamarabb kér kant, az 50-, 100- vagy 130 ezer forint megfizetésével, a sorrendiség betartásával vásárolhat kansüldőt, amennyiben van kész tenyészállatjelölt.

Megállapítható, hogy a génmegőrzés legfontosabb láncszemét képező apaállat nevelésben következetes elveket vallunk:

  • Elsődleges követelmény, hogy növekedjen a törzskönyvezett mangalica kan- és koca létszáma, és javuljon a minősége.
  • A minőség javítását szolgálja az utánpótlás szakszerű kiválasztása és felnevelése mellett az időben történő selejtezés.
  • A vonalak kiegyenlítettségére rendkívül nagy súlyt helyezünk, amit bizonyít, hogy 2 év alatt 4 szőke vonalban 10-10 db, 2 szőke és 1 vörös vonalban pedig 9-9 db pótlás történik, miközben a Csatár és a Bicskás fecskehasú vonalakban egyetlen pótlást sem tervezünk. A Betyár vonalban 9 egyed selejtezését 10 pótlás beállításával ellensúlyozzuk.
  • A kannevelésben is kiemelt figyelmet fordítunk a fajták arányára. Több mint egy évtized kitartó munkája eredményezte, hogy a fecskehasú mangalica 10 % alatti aránya az összes állományon belül megduplázódjon.
  • A szőke mangalica kanok aránya a korábbi 70 % körüli értékről 50,8 %-ra mérséklődik, a fecskehasú mangalica megközelíti a 20 %-ot, a vörös pedig a 30 %-os arányt, miközben 2011. évhez képest mind a három fajta kanlétszáma 15,5 %; 16,3 % és 33,8 %-kal növekszik.

A kannevelés hely szerinti megoszlását jelzi, hogy a 26 tenyészetből származó 65 db kanmalacot a Tetétleni telepen tervezzük felnevelni, ami a 2013. évi kanigény 71,4 %-át jelenti. Az Olmos és Tóth Kft. állítja elő a kanszükséglet 28,6 %-át, 26 db-ot.

Az Olmos és Tóth Kft. a mangalica génmegőrzésben 2 évtizede meghatározó szerepet tölt be. A jövőben sem tervezzük ezt másképp.

Az évközben felmerülő váratlan kanigény kielégítését a Tetétleni telepre beszállításra kerülő közel egy idős malacok nem teszik lehetővé, mint az előző évben, amikor 4 és 60 kg közötti volt a beszállítási súly. Az egykorú és közel egyidejű beszállítással az állategészségügyi elvárásnak teszünk eleget, valamint a Farmer Expo kiállításra és a nyilvános tenyészkan bírálatra összpontosítunk. Ezért célszerű előre megfogalmazni azt a kérést, hogy Emőd vagy Nyíribrony, mint az év során folyamatosan termelő nagyüzem tegye lehetővé 15-25 db kansüldő év közbeni kiadását, mérsékelve ezzel a termelők hosszú várakozási idejét.

 

A MOE 2014. évi mangalica tenyészkansüldő előállítási terve

2013-ban 31 tenyésztő közreműködésével előállítunk a három fajta 18 vonalában közel 200 db beszállításra alkalmas kanmalacot, amelyek közül terveink szerint 94 db kerül a központi kannevelő telepekre.

A vonalak 66 %-a érintett a 2014. évi kanelőállításban. Tenyésztőink közül pedig a 2014. évi tervek megvalósulása esetén, az elmúlt 3 évben – a központi kannevelés kezdetétől számítva –összesen 73 fő, tagjaink 60 %-a kapcsolódik be a génmegőrzés legértékesebb kannevelési programjába.

A kannevelési programban csak azok a tagok vehetnek részt, akik a kijelölt kan után a beszállítandó malacok számának a kétszeresét bemutatják. A malac kora, súlya és külleme függvényében a helyszínen döntünk az alkalmasságukról. Minimum 2-3 hónapos korú és 15-25 kg-os malacokat fogadunk kannevelésre. Aki ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget, és emiatt nem vesz részt a génmegőrzésben, részére 130.000 Ft+Áfa térítés ellenében biztosít tenyészkansüldőt az egyesület.

Az új kannevelési rendszer 2 évvel ezelőtti beindításával, a tenyésztők gyakorlatlanságának, egyesek nem kellő odafigyelésének tulajdonítjuk, hogy néhány tenyésztőnél pl. 2 db malac helyett, 50-70 kg-os, ráadásul két fajtába tartozó kansüldő állta kanneveléshez rendelkezésre. Más esetekben a kannevelésre felkínált 2 hónapos malacok 4-6 kg súlyúak voltak, vagy 7 hónapos korban nem érték el a 20 kg, máshol a 30 kg élősúlyt. A meglepetés csúcsa az volt, amikor a kannevelésre felajánlott vörös mangalica kansüldők hasa hófehér volt, ami csak fecskehasú apától származhatott. Mindezek a megdöbbentő esetek a kannevelő telephelytől 300-400 km távolságra értek bennünket, amelyek még egyszer nem ismétlődhetnek meg! A törzskönyvező kollégáktól is sokkal nagyobb odafigyelést kérünk. A beszállítás előtt kötelesek ellenőrizni és tájékoztatni a tenyésztésvezetőt a kijelölt kanmalacok állapotáról.

Nagyon reméljük, hogy az itt említett 4-5 negatív és kirívó esetből okulnak tagjaink, mi pedig nem tesszük lehetővé, hogy hasonló helyzetek megismétlődjenek. Szerencse, hogy tagjaink nagy többsége a mindennapi munkájában, a nehézségek ellenére teljesíti a génmegőrzés és a törzskönyvezés kapcsán vállalt feladatait és együttműködik az egyesület vezetőségével.

Részükre a jövőben is megadunk minden támogatást a mellékelt szerződésben foglaltak szerint. A szerződés 3. és 4. oldala a kanmalac felvásárlási, és a kansüldő kihelyezési adatokat rögzíti. Szeretnénk 1-2 éven belül elérni, hogy a kankihelyezési szerződés kitöltését minél több tagunk esetében előzze meg a kanmalac felvásárlási nyomtatvány kitöltése. Tartósan, fenntarthatóan és eredményesen csak így tudunk egymáson segíteni és a génmegőrzésben együttműködni.

Amennyiben valamelyik tagunk nem kíván részt venni a génmegőrzési programban, nem működik együtt a törzskönyvező kollégával és a vezetőséggel, akkor az őshonos génmegőrzési támogatásban való besorolása megváltoztatásra vagy felfüggesztésre kerülhet.

A 121 tenyésztőnél megtalálható 3 fajtába és 27 vonalba tartozó 7327 koca, valamint 258 kan adatait táblázatok tartalmazzák. Az adatok fajtánként, tenyésztőnként, vonalanként és ivar szerint részletezve, valamint összesítve is megtalálhatóak az említett táblázatokban.

Hungarikum státusza mellett is a mangalica tenyésztése és tartása akkor lehet gazdaságosabb, ha a jelenlegi szaporaságbeli és növekedésbeli lemaradását a modern fajtáktól mérsékelni tudjuk. Tenyésztőink jelentős számban a génmegőrzés mellett ezért vonják a fajtát árutermelő, haszonállat-előállító keresztezésbe.

A mangalica hasznosítása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül jó legelőkészségét, takarmánnyal, tartással szembeni szerényebb igényét. Ezért keresztezési partnerként a szintén jól alkalmazkodó duroc fajta jöhet szóba, szabad és zárt tartás esetén egyaránt.

A mangalica sertések megfelelő takarmányozása esetén a kocák fialási gyakorisága nem marad el a duroc fajtától, sem a fajtatiszta tenyésztés, sem a keresztezések esetén. Az egy kocára jutó fialások száma évente elérheti az 1,8 és 1,9 közötti értéket.

A feldolgozóipar igényli a nagyszámú 50 % mangalica génhányadú sertéseket.Ezért célszerű a duroc x mangalica F1 előállítása, mert ez által a fialási átlag, és a választott malacokszáma és tömeggyarapodása felülmúlja a mangalica teljesítményét.

A sertéstartás eredményességére jelentős hatással van a sertések növekedése, illetve elkészülési ideje. A modern sertéseknél a kiváló takarmány-értékesülés mellett a minél nagyobb napi testtömeg-gyarapodás elérése a cél. A zsír és zsírjellegű sertésnél szintén hasonló elvek vezérlik a termelőt.

A mangalica féléves korban kísérleti adataink szerint 54-60 kg. A hízlalás második „intenzív” felében kell ráhizlalnunk mintegy 100 kg-ot, hogy elérje a ma optimálisnak tartott vágási tömegét. A mangalica a napi 550-600 g testtömeg-gyarapodást nagy biztonsággal teljesíti, és egy éves korban 140-150 kg élőtömeg elérésekor „érett”, de nem öreg sertésként értékesíthető.

Az idősebb sertésnek a húsa kevesebb vizet és több intramusculáris zsírt tartalmaz. Kiváló az élvezeti értéke, mert íz- és aromaanyagokban gazdagabb. Az ilyen sertés húsa szárazáru készítésére alkalmasabb. Természetesen ezeknek a termékeknek jóval magasabb a fogyasztói, de reményeink szerint az alapanyag felvásárlási ára is.
Mangalica tenyészkan előállítási és támogatási szerződés

Kan kihelyezés esetén az alábbi szerződést kötjük a tagjainkkal:

 

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete tenyésztő tagjai részére tenyészkan süldőt állít elő szaporításra, továbbtenyésztésre az alábbi feltételek mellett:

Általános feltételek:

  • Tenyészkan támogatott kihelyezésben elsősorban az az egyesületi tag részesülhet, aki a kanelőállításban is részt vesz, arra az egyesület felkéri, a génmegőrzés érdekében végzett munkája és eredményei alapján. A tagjaink részére a tenyészkansüldő kihelyezéssel nyújtható támogatás nem haladhatja meg a két egymást követő kan kihelyezése közöt-ti időre befizetett tagdíjak összegét.

  • Csak ahhoz a tenyésztőhöz történhet támogatott kankihelyezés, aki hiteles naprakész törzskönyvi nyilvántartást vezet, sertésállománya és telepe az állategészségügyi feltételeknek megfelel és legalább 10 ellenőrzött termelő kocával rendelkezik, vagy legalább 10 db kocasüldőt állít be pótlásra, bővítésre.

  • A 10-20 kocát tartó tenyésztők kedvezményes kancseréjét az egyesület az alábbiak szerint támogathatja. 2-3 év használat után a megkímélt, jó küllemű és kondíciójú kanok a tenyésztésvezető engedélyével kicserélhetők, vagy a mindenkori vételár 50 %-áért megvásárolhatók a tagtársaktól.

  • Támogatott kansüldő kihelyezés csak olyan tenyésztőhöz történhet, akinek az egyesülettel szemben semmilyen tartozása (pénzügyi, adatszolgáltatási) nincs.

  • Újonnan belépett egyesületi tag legkorábban a nála született kocasüldők tenyésztésbe állításakor kérhet támogatott kankihelyezést, az előző feltételeknek megfelelően.

  • A kihelyezés az egyesülettel egyeztetett időpontban történik. A kan vonalát a tenyésztésvezető határozza meg. A kansüldő saját teljesítmény vizsgálaton és küllemi bírálaton/kiállításon vett részt, és vérvizsgálattal rendelkezik, súlya pedig 100-120 kg közötti.

  • A kihelyezett kansüldő párzó-képtelensége, terméketlensége esetén 3 hónapon belül, küllemi hiba, pigment hiba, vagy genetikai sérülés örökítése esetén pedig,a kihelyezést követő 6 hónapon belül – az ellátó állatorvos javaslatára – szavatossági csere kérhető a kanelőállító tenyésztő/egyesülettől, az alábbi feltételekkel:

    • a tenyésztő a törzskönyvező felé jelzi a kannal kapcsolatos kifogásait,

    • a „tenyésztésre alkalmatlan” igazolás kiadásával egy időben az állatorvos a kifogásolt kan ivartalanítását is tanúsítja,

    • a kanelőállító egy alkalommal új kant biztosít a felhasználó tenyésztő részére, a csere kan súlyával számított hízóár megfizetése esetén, míg az ivartalanított egyed hízóként a tenyésztőnél marad.

 

A tenyésztő feladatai:

  • A tenyésztő 1-1 kantól származó 2 db 20-30 kg súlyú, kifogástalan küllemű és fejlettségű, 70-100 napos életkornál nem idősebb, nem édestestvér kanmalacot bocsát igény szerint az egyesület rendelkezésére. A szerződés megkötése és a malacok elszállítása csak abban az esetben kerülhet sorra, ha a szülőkoca négyes-mentes vérvizsgálati eredménye nem régebbi, mint 30 nap.

  • A kihelyezett tenyészkant megfelelő körülmények között kell tartani és takarmányozni, amiről a törzskönyvező a teleplátogatások során beszámol.

  • A tenyésztő köteles a támogatva kihelyezett tenyészkant 3 évig (36 hónapig) tenyésztésben tartani!

  • A feleslegessé vált kan csak a tenyésztésvezető engedélyével értékesíthető/cserélhető másik egyesületi tag felé.

  • A tagok részéről tenyészkan csak a kocaállománnyal együtt, mint tenyészet értékesíthető, az egyesület hozzájárulásával.

  • Kanként harmadik személynek nem adható el sem a kihelyezett/támogatott, sem a teljes áron vásárolt feleslegessé vált kan.

  • A kihelyezett tenyészkan esetleges elhullását az ellátó állatorvossal kell igazoltatni a kanelőállító egyesület felé. A 3 év leteltéig új kant támogatva az egyesület nem helyez ki.

  • Az az egyesületi tag, aki a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ismeretlen személy/társaság felé értékesít kansüldőt, vagy kanmalacot– származási lap és az egyesület tudta nélkül –, az egyesület vele szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazza:

    • több alkalommal nem részesülhet támogatott kankihelyezésben.

    • a tenyészet megszüntetése esetén az egyesület nem támogatja/igazolja az állomány tenyész- és hízóállományként való értékesítését.

    • az egyesület felfüggeszti a törzskönyvezést és kezdeményezi a tagsági viszony megszüntetését.

 

Pénzügyi feltételek:

  • A kanelőállításban résztvevő tenyésztő az 1-1 kantól származó 2 db, legfeljebb féltestvér kanmalacot 1.000 Ft/kg+Áfa vételáron bocsátja az egyesület/vállalkozó rendelkezésére.

  • Amennyiben az egyesületi tag:

    • nem szolgáltat elfogadható tenyésztési/szaporulati adatot,
    • nem hasznosítja megfelelően a kant (a beosztott kocák 3 év alatt legalább egyszer fialjanak meg a kantól),
    • kan selejtezése, vagy elhullása igazolhatóan a tenyésztő hibájából következik be, vagy
    • felszámolja a mangalicatenyésztést, meg kell fizetni az Egyesület részére a kan értékét
      kifejezőarányos vételárból a támogatott összeget.

  • A térítésmentesen kihelyezett kan a kötelező tartási idő letelte után 10.000 Ft + Áfa selejtérték megfizetésével a tenyésztőé marad.

  • Az a tenyésztő, aki nem vesz, vagy nem vehet részt a kanelőállításban, mert:

    • a telephelye nem rendelkezik állategészségügyi négyes-mentességgel, ezért a kanmalacok nem vihetők be a kantelepre,
    • az adatszolgáltatása, vagy annak megbízhatósága hiányzik,
    • több kan egy háremben tartása miatt az utódok származása megbízhatatlan,
    • súlyos tartási- és takarmányozási hiányosságok miatt a felkínált malacok alkalmatlanok a kannevelésre (korukhoz képest kicsi a súlyuk),
    • az egyedek súlyos küllemi hibával terheltek
    • vagy nem kíván részt venni a kannevelésben,

    plusz 50.000 Ft + Áfa kannevelési hozzájárulás megfizetése esetén kaphat az egyesülettől támogatva kihelyezett tenyészkant, amennyiben a többi feltételnek megfelel.
  • Az újonnan belépett egyesületi tag 180.000 Ft+Áfa megfizetésekor vásárolhat az egyesület kantelepéről a tenyésztésvezető által jóváhagyott vonalú mangalica tenyészkansüldőt.
  • A kanelőállításra előkészített kanmalacokat a törzskönyvező köteles véleményezni, minősíteni. Ha a beszállítási feltételeknek a malac nem felel meg, a tenyésztő a következő kanvásárláskor a meghiúsult beszállítási költséggel (20.000 Ft+Áfa) növelt vételáron kaphat kansüldőt.

 

 

 

Kanvásárlás és kankihelyezés rendszere és feltételei a MOE tagok részére

Vásárláskori létszám A kanvásárlás feltételei a kannevelésben való részvételtől függően Újabb támogatott kansüldőre jogosult
koca kan részt vesz nem vesz részt
db db kan sorszám térítés (eFt) kan sorszám térítés (eFt) év
10 1 2.- 100 2.- 150 3
20 1 2.- 70 2.- 120 3
30 1 2.- 40 2.- 90 3
40 2 3.- 10 3.- 50 3
50 2 3.- 0 3.- 50 3
60 3 4.- 0 4.- 50 3
70 3 4.- 0 4.- 50 2
80 4 5.- 0 5.- 50 2
90 4 5.- 0 5.- 50 2
100 4 5.- 0 5.- 50 2
150-200 8-10 9.- 0 9.- 50 1
300-400 15-20 16.- 0 16.- 50 0,5
500-600 25-30 26.- 0 26.- 50 0,25

 

Az egyesületi tagok részére a váratlanul – de a sorrendiség betartásával – kért kanok vételára indokolt esetben 180.000 Ft+Áfa/db, míg fakultatív 200.000Ft+Áfa/db.

Ismeretlen származású állományba törzskönyvezett kant az egyesület nem értékesít.

Egyéb esetekben pl. mesterséges termékenyítő állomás, állat- és bemutatópark, kutató helyek részére 250.000 Ft+Áfa/db áron értékesíthető mangalica kansüldő.

Külföldre, kivételes esetekben,csak ismert származású állományra – Nébih és FM engedéllyel – értékesíthet kansüldőt az egyesület 1.500 Euró/db áron.

 

 

 

Mangalica tenyészkansüldő vásárlási és támogatási szerződés:

 

Egyesület (tulajdonos, kihelyező) adatai

Név: Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete
Lakcím: 4032. Debrecen, Böszörményi út 138.

Tenyésztő (fogadó) adatai

Név:
Lakcím:

A tenyészkan adatai:

Születési ideje ………….. év  ……………......… hó ……….nap
Fülcsipke szám/év ............................/...........................
Fajtája ............................mangalica
Vonala ........................................................
A kansüldő értékesítési ára .....................................................Ft + Áfa
Az értékesítés ideje ………….. év  ……………......… hó ……….nap
A tartási kötelezettség vége ………….. év  ……………......… hó ……….nap

 

 

..............................................................................................
Fogadó/ Tenyésztő

  ..............................................................................................
Tulajdonos/ Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete

 

 

 

up

 

Tagfelvétel

line

Ön is csatlakozna?

Leendő mangalicatenyésztőként, előszőr ismerkedjen meg a felvétel és a tagság feltételeivel!

line

tovább >