Génmegőrzés
A mangalica génmegőrzése fajták és vonalak szerint

A két világháború között többszázezer kocát számláló mangalica állomány 1955-re 18.000 db-ra a korábbi állomány alig 5 %-ra zsugorodott.

A fajták legfőbb genetikai értékét a vonalak őrizték. Kocaállomány és a vonalak számát tekintve a legnépesebb a szőke mangalica állomány volt. A vonalak csaknem fele 25 (44 %) tartozott a szőke mangalicához. Sajnos a nagy populációból volt a legnagyobb a veszteség a múlt század második felében.

 

A mangalica vonalak neve és száma - 1955. és 1968. utáni állapot  (1. táblázat)

Szőke mangalica vonalak   Fecskehasú mangalica vonalak   Vörös mangalica vonalak
Bácska 1   Betyáros 1   Arad 1
Bátor 2   Csatár 2   Bihar 2
Betyár 3   Marin 3   Csik 3
Karcag 4   Mirkó 4   Déva 4
Kacor 5   Veszprém 5   Maros 5
Merész 6   Zsivka 6   Szalonta 6
Rudi 7   Iván 7   Várda 7
Vasvár 8   Jász 8   Túr 8
Cudar 9   Zsolna 9   Mecsér 9
Pák 10   Kismacs 10   Vasas 10
Kámzsás 11   Kiskun 11   Óvár 11
Igal 12   Szank 12   Dezső 12
Jákot 13   Sógor 13   Szolnok 13
Bandi 14   Bicskás 14      
Halmaj 15   Csongor 18      
Hortobágy 16            
Zsolna 17            
Jász 18            
Pécs 19            
Puszta 20            
Békés 21            
Solt 22            
Bodrog 23            
Hajdú 24            
Kígyós 25            

Élő vonalak (1968 után)
Kihalt vonalak (1968 előtt)

 

1994-re az egyesület másodszori megalakulásának idejére 11 vonal kihalt, és a 2. táblázatban felsorolt további 5 szőke vonalat sem tudtuk megmenteni, illetve „újra éleszteni” a már szó szerint csak papíron létező 1-2 nőivarú egyed felhasználásával. Így a szőke mangalica vonalak számának és genetikai értékének kétharmada mintegy 4 évtized alatt elveszett, azaz pótolhatatlan. 1998-tól napjainkig a ma élő szőke mangalica vonalak száma 9.

 

Mangalica vonalak száma és változása 1955-2013 között  (2. táblázat)

Év Szőke Fecskehasú Vörös Összesen
db % db % db % db %
1955 25 100 18 100 13 100 56 100
1965 25 100 15 83 13 100 53 95
1994 14 56 8 44 4 31 26 46
1998 9 36 8 44 7 54 24 43
2003 9 36 11 61 7 54 27 48
2013 9 36 11 61 7 54 27 48
 

 

Megszűnt:
Karcag
Cudar
Jákot
Bandi
Békés

Beállított:
Halmaj
Hortobágy
Pécs

 

Megszűnt:
Betyáros
Marin
Csongor

Beállított:
Kismacs
Kiskun
Szank

Import:
Bicskás
Csatár
Sógor

Megszűnt:
Várda

Beállított:
Bihar
Mecsér
Óvár
Szolnok

 
  db % db % db % db %
Megszűnt: 5 20 3 17 1 8 9 16
Beállított: 3 12 3+3 33 4 31 13 23

(Szabó P. és MOE adatok alapján)

 

A legkisebb létszámú a fecskehasú mangalicafajta. A kocaállomány az elmúlt 20 évben 20 és 1100 egyed között változott. A genetikai érték megőrzése ebben a fajtában sikerült a legjobban, mert az 1955-ben élő 18 vonal közül 11 vonal (61 %) ma is él. 1994. évet követően csupán 1-3 kocával élt még 3 vonal – már kan egyedek nélkül – amelyeket nem tudott az egyesület megmenteni.

A szórvány és ismeretlen fecskehasú mangalicából 1994 és 1998 között sikerült 3 vonalat kialakítani, amelyek a Kismacs, a Kiskun és a Szank nevet kapták, utalva a származási helyre. Időben ezt követően, az ezredforduló táján további 3 vonalat (Bicskás, Csatár, Sógor) az Ausztriából „visszaimportált” két-két kansüldőre alapítottunk, sikeresen. A tenyésztők körében, főleg a kisebb, 20-30 kocás állományokban tetszetős külleme miatt különösen kedvelt a fecskehasú mangalica tartása. Ennek is köszönhető a 11 fecskehasú vonal fennmaradása. E fajtában átlagosan csupán 70-100 koca tartozik egy vonalba. A szőke mangalica esetén ez a szám 500 egyed, míg a vörös mangalica fajtában 300 körüli.

A vörös mangalica, amely kialakulását az egykor híres szalontai sertésfajtánk megmentésére irányuló erőfeszítésnek köszönheti, a legfiatalabb alig 100 éves. A génjeiben hordozott értéke viszont a szalontai sertés révén a honfoglaló őseinkig 1000 éves múltra tekint. E fajtában volt a legkevesebb vonal, mindössze 13, amely napjainkra csaknem felére, 7-re csökkent. 1994-ben nagyon kritikus helyzetben 4 vonalra (31 %) esett vissza a vörös mangalica. A Várda vonal sajnos ebben az időben szűnt meg, míg a Bihar vonalat sikerült „feléleszteni” és újraindítani. A nagy veszélyben lévő vörös mangalica megmentéséért fáradtságot nem kímélve az ismeretlen származású, de szinte kifogástalan egyedekre alapítottuk a Mecsér, az Óvár és a Szolnok vonalakat 1998-2000 között.

A három mangalica fajtában az elmúlt 20 évben sajnos elvesztettünk, illetve nem sikerült megmentenünk 9 vonalat, ugyanakkor 10 vonallal tudtuk gyarapítani a fajták genetikai értékét és varianciáját.

Több mint egy évtizede dolgozunk a fajtákon belül a mangalica vonalak genetikai egyensúlyának megőrzésén és a veszélybe kerültek megmentésén. A kanok száma szerint a legkiegyenlítettebb a vörös vonalak aránya, illetve varianciája (CV= 28,83 %). Ezt követi a szőke mangalica (CV=34,96 %), míg a legnagyobb a szóródás (CV= 46,85 %) a fecskehasú mangalica vonalak kan egyedei között 2011-ben (3. táblázat). Ez az arány nagyon dinamikus és naponta változhat fajtánként egy-két kan kiesésével, illetve újak beállításával. A tenyésztés vezetőinek legfontosabb feladata a kanlétszám és azok vonalankénti varianciájának folyamatos felügyelete, irányítása, ha kell azonnali beavatkozással.

 

 

Mangalica kanok vonalak szerinti megoszlása, 2011  (3. táblázat)

Vonalkód Név db %   Vonalkód Név db %   Vonalkód Név db %
Szőke mangalica   Fecskehasú mangalica   Vörös mangalica
1 Bácska 16 9,82   2 Csatár 3 5,55   2 Bihar 7 10,45
2 Bátor 13 7,78   4 Mirkó 8 14,82   4 Déva 10 14,92
3 Betyár 22 13,5   5 Veszprém 3 5,55   6 Szalonta 7 10,45
7 Rudi 30 18,4   7 Iván 3 5,55   8 Túr 7 10,45
8 Vasvár 23 14,11   8 Jász 2 3,7   9 Mecsér 14 20,9
15 Halmaj 15 9,2   9 Zsolna 4 7,41   11 Óvár 12 17,91
16 Hortobágy 21 12,88   10 Kismacs 7 12,96   13 Szolnok 10 14,92
19 Pécs 10 6,13   11 Kiskun 6 11,11          
20 Puszta 13 7,98   12 Szank 5 9,26          
          13 Sógor 4 7,41          
          14 Bicskás 9 16,68          
Összesen: 163 100   Összesen: 54 100   Összesen: 67 100
Átlag 18,1     Átlag 4,9     Átlag 9,6  
Szórás 6,33     Szórás 2,3     Szórás 2,76  
CV % 34,96     CV % 46,85     CV % 28,83  
Fajták közötti arány 163 57,4     54 19     67 23,6

 

 

Ma a három fajtában az egykor élt vonalak közül 27 vonal (48 %) él. Megőrzésükön túl tervezzük egy-két szőke és két-három vörös vonal határon túli felkutatását esetleg importját.

 

Debrecen, 2013.
Dr. Szabó Péter - titkár

 

A nukleusz és a fajtafenntartó tenyészetek besorolási szempontjai

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete vezetősége 2009 tavaszán, majd az egyesület közgyűlése 2009. július 1-én elfogadta a tenyészetek minősítését és rangsorolását, amely a tenyésztésvezető, a titkár és a 4 törzskönyvező kolléga közreműködésével 110 mangalicatenyésztő telep meglátogatása és értékelése alapján készült el.

A tenyészetek rangsorolása 5 szempont alapján történt. Az első a fajták veszélyeztetettségében meglévő különbség, ami elsősorban létszámfüggő. Arányát tekintve legveszélyeztetettebb a fecskehasú mangalica, amelynek az összes kocalétszáma 2009-ben alig 700 db, a vörös mangalica összes kocalétszáma 1300 db, míg a szőke mangalicáé 3700 db. A szőke mangalicán belül a vonalak aránya alapján ítéltük meg a veszélyeztetettségi szintet, illetve a nukleusz, vagy a fajtafenntartói besorolást.

Ezt követően a tartási-, a takarmányozási feltételek kerültek elbírálásra. A génmegőrzés elengedhetetlen „kelléke” a személyi feltételek megléte, ami meghatározza az adatszolgáltatását és annak megbízhatóságát. Többszöri helyszíni szemle figyelembe vétele és a 4. táblázatban foglaltak alapján minősítettük a tenyészeteket.

Egybehangzó és szilárd az a meggyőződésünk, hogy a mangalica fajtákban nincs értékesebb és kevésbé értékes egyed, mert mind a három fajta nőivarú egyede adott populációban azonos értékkel bír. Ezért a fecskehasú- és a vörös mangalica valamennyi egyedét (700+1300=2000 db), különösen veszélyeztetettnek tekintettük és a nukleusz tenyészetek csoportjába soroltuk, ha legalább a közepes minősítést elérte. Ezzel a kis egyedszámú fajtáknak kívántunk kedvezni és nem egyes tenyésztőkkel kivételezni. Amennyiben a létszámuk eléri a nukleusz keret határát, a differenciálás, a nukleusz és a fajtafenntartó kategória alkalmazása itt is elkerülhetetlen.

A szőke mangalica kocapopulációból 1780 egyed volt olyan telepen, amelyek minősítése elérte, vagy meghaladta a 20 pontot, azaz a lehetséges értéknek legalább a 80 %-át. Ez érintette az összes telep egyharmadát (24 tenyészet) és a szőke mangalica kocaállomány 48 %-át. Ezek a tenyészetek valamennyien nukleusz besorolást kaptak. A szőke mangalica tenyészetek közül 26 telepen – szintén a telepek egyharmadán – tartják a kocák 28 %-át, mintegy 1020 egyedet. Ezen állományok minősítése 20 és 18 pont közötti, azaz minimum 72 % az elvárás szerinti megfelelőségi szint.
Amennyiben a 3 fajtából összesen 4100 nőivarú egyed (nukleusz vagy törzskoca) részesülhet a fajtának ítélt maximális támogatásban (150 Euro/koca/év), akkor a második szőke populáció, jelenleg 1020 egyedéből 320 db (31,3 %) sorolható a nukleusz állományba, illetve támogatási kategóriába. Így az összes szőke mangalica nukleusz populáció 1780+320=2100 egyed, amely a kocalétszám és a tenyészetek számának egyaránt 56-56 %-a, míg a fecskehasú és a vörös mangalica kocák száma 2000 db, így az összes nukleusz besorolású koca 4100 db.

A szőke mangalica tenyészetek közül a harmadik harmad (29 tenyészet) tartja és szaporítja a kocaállomány 24 %-át, azaz 900 db-ot. Az előző csoport, hasonló státuszú 700 egyedével összesen 1600 db a fajtafenntartó- vagy szaporító állomány. Eredményes pályázat esetén a támogatás összege 78 Euro/koca/év.

 

 

Megnevezés Megfelelőségi szintek feltételei Minősítés
1. Veszélyeztetettségi szint Fecskehasú- és vörös mangalica különösen veszélyeztetett fajták. 5
Szőke mangalica (Pécs, Hortobágy, Halmaj) vonalak 5
Szőke mangalica (Bácska, Vasvár, Puszta) vonalak 4
Szőke mangalica (Bátor, Rudi, Betyár) vonalak 3

2. Tartási feltételek

Fajta, kor és hasznosítás szerint elkülönített, almos férőhely. Etető, itató, kifutó, legelő vagy zöld takarmányetetés is rendelkezésre áll. 5
Fajta és hasznosítás szerint elkülönített férőhely. Etető, itató megoldott. Alom, kifutó, legelő vagy zöldtakarmány etetés hiányzik. 4
Hasznosítás szerint elkülönített zárt tartás. Hasznosítás szerint hiányos épületek, de fiaztató épület van. 3
Nincs elkülönített tartás, sem fajta sem hasznosítás szerint, nincs szilárd alapú épület. 2
A tartási feltételek és a férőhely nem megoldott. 1
3. Takarmányozási feltételek Korcsoport és igény szerint, receptúra alapján összeállított darakeverék, vagy hasonló tápkeverék és kiváló kondíciójú állatok. 5
Korcsoport szerinti darakeverék + legelő és jó kondíciójú állatok. 4
Korcsoport szerinti szemes vagy darakeverék és jó, vagy közepes kondíciójú állatok. 3
Szemes abrak + mezőgazdasági melléktermék. Elhízott, vagy gyenge kondíciójú állatok. 2
Mezőgazdasági hulladék, korcsoport és hasznosítási igény nélkül. Nagyon kövér, vagy rossz kondíciójú állatok. 1
4. Személyi feltételek Szakmai érdeklődés, szakszerű bánásmód, az állatok ápoltsága kiváló. 5
Szakmai érdeklődés, szakszerű bánásmód, az állatok ápoltsága jó. 4
Szakmai érdeklődés, szakszerű bánásmód, az állatok ápoltsága közepes. 3
Közömbös érdeklődés és bánásmód, az állatok elhanyagoltak. 2
Érdektelenség, rossz viszonyok és bánásmód, „lepusztultság”. 1
5. Adatszolgáltatás Tárgyi feltételek és az adminisztráció hibátlan. Naprakész jelölés. 5
Tárgyi feltételek és az adminisztráció jó. Jelölés és adatközlés megbízható (csipkézés 1 hetes korig!). 4
Közepes feltételek, olykor hiányos adminisztráció és megkésett jelölés. 3
Hiányos tárgyi feltételek, elmaradt adminisztráció és a jelölés. Származás bizonytalan, többszöri figyelmeztetés ellenére. 2
Rossz tárgyi feltételek, nincs adminisztráció, nincs adatszolgáltatás többszöri figyelmeztetés ellenére. Az ellenőrzést fel kell függeszteni az adatok befogadását, és az igazolás kiadását meg kell tagadni! 1

(4. táblázat)

 

Megítélésünk szerint a különböző szintre besorolt szőke mangalica populációk, valamint a fecskehasú- és a vörös mangalica fajták között, egy egészséges verseny alakul ki, amelyek évenkénti elbírálásával felértékelődnek az arra érdemes tenyészetek, összességében a mangalica fajták.

Az Európai Uniós forrásokból fizetett támogatás pedig – néha az adminisztrációs nehézségek ellenére – nagy anyagi segítséget jelent a mangalicatenyésztők számára. 2005. és 2009. között 5546 kocára, az akkori állomány 76 %-ára 82 mangalicatenyésztő nyújtott be pályázatot. A támogatás összege abban a pályázati ciklusban 78 euró/koca (20 ezer Ft/koca) volt.  A 2010. és 2014. közötti időszakra 4860 kocával pályáztak tagjaink, ami a kocaállomány 71 %-a. A pályázók száma pedig 73 volt. A támogatási összeg, mint az előző részből kitűnik 4100 kocáig a kétszerese a korábbinak.

 

up

 

Tagfelvétel

line

Ön is csatlakozna?

Leendő mangalicatenyésztőként, előszőr ismerkedjen meg a felvétel és a tagság feltételeivel!

line

tovább >